Tao, filozófia, életrend, csikung gyakorlat, akupunktúra.
„Amikor Lao ce kimondta a Tao törvényét, az néhány gondolat, 81 versike, arra fölépült egy filozófia, arra fölépült egy társadalom tan, arra fölépült egy gyógyászat, egy életrend és a mai napig gyakorolható és az akupunktúra működik…” Dúl Antal.
Így van ez a többi gyógyászati rendszerrel is, épültek egy életrendre, társadalmi és kultúrális rendre, teóriára. Ayurveda, homeopátia, stb.
Dúl Antal számomra azt a sejtést mondta ki, amely évek óta fogalmazódott bennem és amivel kapcsolatban igen jól keretbe lehet szedni az „alternatív gyógyászat” dolgait. Nem is annyira, alternatívok, vagy mihez képest ugye? Pontosan megmutatja az idézet, hogy abban a rendszerben élünk, amelyet elhiszünk és amelyet ki gondolunk magunknak.
Egyébként az akupunktúra ősi formájának a halála pontosan a kutatás alapú igazolás lesz, és a tudományos bizonyítások. A kontroll. Azért mert olyan tényezőktől függ az akupunktúrás orvos hatékonysága, amely nem mérhető, és az észlelő műszerek felett áll. A fenti idézet alapján egyértelműen érthetővé válik, hogy, aki kínai orvolással, annak eredeti formájában akar foglalkozni, annak ebbe a rendszerbe kell helyezekdnie.
~ Betoldás: a taoista eredeti rendszer bármivel keverhető, és részemről ez rendben is van, de az, hogy hogyan fog működni, az pontosan a kevert hozzávalók mértékének függvénye lesz. Keverni a kínai orvoslást modern vagy egyéb rendszerekkel mielőtt végig jártuk volna a lépcsőfokokat csupán egy hiányos elegyet ad. És mint olyan, egyre nehezebben ellenőrizhető.~
Lao ce, Tao te kingje több egy társadalmi működést leíró verses kötetnél. Egy egész filozófia, életrend és gyakorlati módszertan épül rá.
Honnan is kezdjem… az embert formálják gondolatai, tettei, minden megmozdulása. Akik erre rájöttek, egészen pontos utasításokkal látták el a tanulni vágyókat a tekintetben, hogyan éljenek. A ma emberének ez szentségtörés, irdatlan szabadság illúziójába nem fér bele. Ezek az élet művészeti rendszerek határozott felépítésűek, ezek közül az egyik a taoista belső művészetek irányzata. Használják a tutaj kifejezést is, amely arra utal, hogy ezek a rendszerek felépítik nekünk a tutajt, aminek segítségével átkelhetünk a folyón. Ezek a tutajok nem egyformák, mint , ahogy azt gondolom a jógát gyakorló, védákat tanulmányozó ember sem hasonlít a szufira, mohamedánra, keresztényre, taoistára.
Zavaró jelenség a térben, hogy előszeretettel szedi ki a modern ember ezekből a rendszerekből a kedvére valót, mert gőgjében azt gondolja ő jobban tudja. Tipikus jelenség, mikor kiemelik a leghatásosabb technikákat minden irányzatból és összevegyítik, felelőséget viszont már nem vállalnak a végeredményért.
Elkezdtem érdeklődni a shiatsu iránt, 3 év alatt gyógyász képesítést szereztem, közben az ágak bogak a kínai orvosláshoz vezettek, klasszikus kínai iratokhoz, majd pedig ahhoz a gyakorlathoz amit ma egyszerűen csikungnak hívnak. Mögé tekintve pedig mindazt találjuk, amit Dúl Antal leírt. Jelesül, hogy számtalan rétege épül egymásra az életnek, méghozzá következetesen. És mindezt úgy tekintem, mint tutajt a sok közül, de ez a tutaj akkor fog csak működni, ha rendesen kitanulom, és nem dobálom ki belőle a számomra érthetetlen holmikat, és nem pakolom tele idegen tárgyakkal.
Rájöttem idővel, hogy a klasszikus út az orvoslásban más volt anno, mint amit ma követünk. Legalábbis a kínai orvoslásban. A kínai orvoslás része a rendszernek, de nem tekinthető önmagában. Többek között csikung és nei gong nélkül nem reális. Működhet és működik is, csak egy másik szinten, majdnem hogy teljesen intellektuális marad. Már korán a shiatsu képzés első éveiben megrögzött bennem a gondolat, hogy az ember minősége, aki a vendégét shiatsura fogadja, meghatározó.
Felépítése, működésének hatékonysága, energia rendszere, tisztasága, beszéde, tartása, vislekedése, ereje, stabilitása, nyugalma, stb mind meghatározóak kellenek legyenek.
Tehát alapos gyakorlás, a nei gong folyamatba való elmélyüléssel párhuzamosan jelentkezik az igény a kínai orvoslási tanulmányokra. Hiszen ez alatt a gyakorlás alatt megismerte a tanuló testi és elmei rendszerét, feltérképezte, edzette.
Ezen felül pedig aki a Qi-vel (氣 -csi ) dolgozni kíván, testi és elmebeli képességekre és minőségekre is szert kell tegyen. Ennek gyökere pedig a csikung gyakorlásban, pontosabban, vagy mélyebben pedig a nei gong (內功) folyamatában található. Ha magamban nem találtam meg a Qi-t, hogyan dolgozhatnék más emberek Qi-ével? Itt pedig legtöbbször észrevétlenül utunkat állja az első nagy akadály. Mégpedig, hogy hajlamosak vagyunk hamar elhinni, hogy a Qi-vel van dolgunk. Ez pedig az elme természetének számlájára írható. A régiek figyelmeztettek erre, és következetes módszeres gyakorlást dolgoztak ki rá, hogy elkerüljék az illúziókat.
~ számos testi érzet, amelyre túl hamar rámondják, hogy Qi, csupán az idegrendszer adekvát reakciója. Ráadásul a csikung is jóval több, mint érzetek keresése, vagy érzékenység ( ami túl értéklet), a Qi-vel bánni tudni kell. ~
A terapeuta két fő területen is előnyeit élvezheti a csikung gyakorlásnak ( vagy a taoista belső művészetek eszköztárának ).
1) Kitűnően fogja ismerni a testét, és átalakítja azt, hogy az alkalmasabb legyen a csikung gyakorlásra, illetve a fent említett életrendre. Aki kitűnően akarja művelni a taiji quant, annak időre lesz szüksége, hogy teste átalakuljon a gyakorlás hatására, és képes legyen taiji-t gyakorolni.
Ez igaz a csikungra is, megfelelően átalakított test szükséges a haladó csikung gyakorláshoz. Az egyik fő állomása ennek az alsó dan tian felépítése. Nem, nem rendelkezik mindenki alsó dan tiannel. Az akupunktúra és a kínai orvoslás ezekre az alapelvekre, és erre az életrendre épül, hatékonysága így növelhető. A csikung ( szabályzás ), és a dao yin ( vezetés, kivezetés ), valamint a tápláló gyakorlatok harmóniája a gyakorlás alapja.
2) Alsó dan tian (丹田) felépítésével egy tartalék generátorhoz jutunk. Naponta több vendéget fogadunk, és nekik szenteljük energiánkat, bizony, jobban „feltöltve” kell legyünk, hogy a nap végén érkező vendégnél is „erősebbek” tudjunk lenni. Ennek immunrendszeri és energetika vonatkozásai is nagyon fontosak, főleg hosszú távon. Két ember találkozása mindig olyan mint két külön hangolt hangvilla összerezgése. A gyógyász megtanul energiát felhalmozni, amit hivatásának megfelelően arra fordít, hogy másokat segítsen. Ezen felül megtanulhatja azt is, hogyan vezesse ki magából a szükségtelen információkat, Qi-t, rezgést ( dao yin ).
Az energia felhalmozásnak központi eleme az alsó dan tian, a nei gong iskolák pedig tudják ezt jól, rendszerük következetesen épül erre a területre ( és persze nem ér véget itt ). Sajnos nem elegendő a két tenyér Qi hai – pontra való helyezése. Többek között, mert, nem ott található az alsó dan tian, és mert nem jár energia felhalmozással. A Qi hai pont stimulálása energizálhat, mivel Qi tonizáló pont, de az alsó dan tian felépítésében nem segít minket, sőt, egy idő után hátráltathat is. Másik bejegyzésben erről bővebben.
A csikung módszeres elsajátítása hozzásegíthet egy stabilabb, tudatosabb életrendhez, rengeteg változóval bír, ma talán még fontosabb a hiteles forrás megtalálása. Jó szerencsét annak, akinek ez az útja. Mert nem mindenkié ez, és ez így van rendjén.