Táplálás

“… a megfelelő táplálékot, élelmet keressük, ne essünk kísértésbe attól, amit mások élveznek.” _I Ching

Nem csupán az élelmiszerekre korlátozott ismereteinkre értelmezhető ez az idézet. Az Upanisádokban komolyan tárgyalják a táplálék, táplálás, “evés” kérdését. És értelmezhetetlenné válnak a sorok, ha nem tudunk nagyobb léptékekben is gondolkodni.

A táplálás kezdődhet ott is, hogy abbahagyjuk a pazarlásokat, de erre ritkán gondolunk. Pedig, ha nem szórjuk szét erőnket, nem pazaroljuk el a “táplálékunkat”. Ezt is megfontolás részévé kell tenni, ha a táplálkozásról van szó.

Eleget? Megfelelő minőségűt? Na, de milyen értelemben?

A taoista felfogás szerint, a Lép és Gyomor ( nagybetűvel, mert a kínai orvosi értelemben használom a nevüket ) segítségével vesszük fel a táplálékból a számunkra szükséges részeket, és alakítjuk át, készítjük el a szervezetünk számára használható formába. Tehát a “Táplálás” sokban függ ezektől a funkcióktól, és akkor még mindig nem esett szó az élelmiszerről, vagy magasabb szinten a szellemi táplálékról.

Továbbá, lélegzünk is, és a lélegzettel szintén magunkhoz veszünk táplálékot. Tehát lélegzetünk mélysége, minősége szintén befolyásolja a “Táplálást”.

Az élelmiszerből felvett Qi (csi ) és a légzés által magunkhoz vett Qi (csi ) keveredik bennünk, és saját funkcióink függvénye lesz, hogy milyen “saját csit” állítunk elő belőle. Amely segítségével tudunk működni. Tehát működésünk ilyen módon is befolyásolt. Működés, mint fiziológiás működés, endokrin, keringésbeli, kiválasztó, emésztő, gondolkodó, érző… nagyon röviden.

A táplálékból és lélegzetből felvett Qi (csi ) keveredik még “eredeti” vagy öröklött Qi-vel. Ezek határozzák meg a működésünk. És ezért nagyon fontos kérdés a táplálás.

Azoknak akik még tovább mennének:

Az I Ching-ben, azaz a Változások Könyvében a 27. Hexagramnál találjuk az “I”-t , azaz a “Táplálást”.

“ A kínai ‘I’ ( vagy Yi ) önvalónk művelését, fejlesztését és táplálását jelenti, amit békés, nyugodt életmóddal valósítunk meg. Az ‘I’ egyszerre jelent fizikai és szellemi táplálékot.”

“ Ahogy a teljes, egészséges táplálék táplálja fizikai testünket, az egészséges kommunikáció táplálja elménket és szellemünket.”

“A táplálékot a nyugalom, az egészséges étel és az inspiráló beszéd adja. A többiek táplálása szellemi fejlődést eredményez. “

“ Aki mások élvezetében gyönyörködik, feladja, elveszíti azt, ami saját életét táplálja.”

“ Óvatosan szűrd meg vágyaid,

hogy megőrizhesd életerőd. …

Az erő melyre szert teszel,

a nyugodt elmédből ered.

A belső erő sokkal nagyobb a külsőnél.

A nyugalom meghozza a bölcsességet. …

Az igazi boldogság a kellő fegyelem

és türelem eredménye.

Használd bátor mentális erődet

a félelem és a szorongás leküzdésére.”

– ezek az idézetek Ni Hua-Ching – I Chingjéből valóak.

Az ‘I’ vagy ’Yi’ jelenti továbbá: figyelem, fókusz, értelem, intellektus, jelenlét. Valamint jelölik vele azt a szellemi összetevőt, Szellemet, amely a Lépben talál otthonra. Nagyon érdekes tény, hogy a figyelem zavar gyerekeknél sokszor eltűnik, ha tápláló ételt, és “tápláló” környezetet kapnak a gyerekek. Miért? Mert harmóniába kerül “Yi”-jük. Hiszen a Lép, a középhez tartozik, középső melegítőnkben található, itt állítjuk elő a minket így vagy úgy működtető Qi-t, a tápláló Qi-t.

Az ember felnőtt korában nyeri el a lehetőséget, hogy alkatát, működését megfigyelje és változásoknak teremtsen lehetőséget. Az “Yi” figyelem művelése a táplálkozás mellett fontos még. A Csikung, dao yin stb, átfogó néven a nei gong remek eszköz arra, hogy a “másik irányból” hassunk a “Yi”-re, azaz tápláljuk magunkat, fejlesszük magunkat. De ehhez erőfeszítésre van szükség, azaz gyakorlásra. Megeshet, hogy a megfelelő csikung gyakorlás idővel harmonizálja emésztésünket, táplálásunkat, és ennek miértje az eddig leírtakban, és összefüggésekben rejlik.

Nevelés, mint táplálás. Ha valakit szellemileg inkább csak pofonokkal és erőszakkal “tápláltak”, akkor ő ennek megfelelően növekszik. Ha valakit bizonytalan környezetben nevelnek, ehhez szokik hozzá, ebben a bizonytalan szétszórtságban megszokja, milyen az, amikor ereje is szét van szórva. Az ember bármihez tud alkalmazkodni. A változáshoz az erőfeszítés vezethet, és a másfajta “táplálék” ( testi, szellemi ).

“ A legnagyobb ajándék amit adhatsz, a figyelem, ha valamit fejleszteni vagy táplálni szeretnél.” – Damo Mitchell

Figyelem és figyelem között óriási különbségek lehetnek. Hallhatom amit beszélsz, de az nem jelenti azt, hogy figyelek is. Nézlek, de az nem jelenti feltétlen, hogy “látlak” is. Ha megszoktuk az állapotot, amikor nem “látnak” minket, az elhervaszthatja még az igényünket is a táplálásra. És figyelem pótlékokat keresünk. Az igazi figyelem táplál, de ez a figyelem olyan képesség, amiért tenni kell. És ez a gyakorlás.

Figyeljünk egymásra, tápláljuk egymást.

Mindenről a megfelelő módon gondoskodhatunk, ezeket a módokat odaadó figyelemmel megkereshetjük. A Qi-ről csikunggal gondoskodhatunk, fasciánkat, finom szöveteinket pedig a nekik megfelelő mozgás formával táplálhatjuk. Légzésünket pedig légző gyakorlatokkal fejleszthetjük, amely az elménket és nyugalmunkat, önbizalmunkat és stabilitásunkat is táplálja. Eseményeink között mindenki megtalálja erre a lehetőséget. Üdv.