Tv, filmek, sorozatok és egyéb mentségek.
Egy olyan téma következik, ami már régóta érett bennem és különböző állomásokon ment át, akár csak, sokaknál. Klisés az ” Évek óta nincs Tv-m”, vagy ” Én már nem nézek Tv-t.” kijelentés. Közben pedig sorozatokat és filmeket nézünk a számítógépünkön, vagy telefonunkon. Érintőleg csak a Tv-ről és a második „menekülő útról”, a netflix szerű esetekről, és a ráébredásről.
Szóval, a Tv esetével szinte mindenki tisztában van ma már. Kéretlen tartalmak és többnyire igen alacsony minőség. A televíziózás megvltozott az utóbbi időben, de alapvetően sem volt a legjobb ötlet. Egy irányú és teljesen kikapcsol minket a saját életünkből. Érzelmeket gerjeszt, gondolatokat táplál és nincs visszahatásunk a láttotakra, hallottakra.
Az internetes sorozat és film néző oldalak szinte végtelen lehetőséget kínálnak. Így, ha szeretnénk „kikapcsolni” elég az éppen kedvünkre való filmet, vagy sorozatot elindítani. Az illúzió itt a Tv-vel szemben, hogy mi irányítjuk, kontrolláljuk, hogy mit nézünk meg. Valójában a helyzet majdnem ugyan az, eltereljük a figyelmünket magunkról. Nem vagyunk elég jól saját magunkkal és az elmének szüksége van külső stimulációra. Véletlenül sem démonizálnám a filmeket és sorozatokat, egyszerűen van egy univerzális törvényszerűségük, ami mentén hatnak ránk.
Amikor ezeket nézzük, nem vagyunk jelen, nem figyelünk magunkra, elveszítjük az éberségünket. A rendezőtől és a film mondani valójától függ, hogy milyen hatások alakulnak ki bennünk, kéretlenül. A Tv, mint manipulációs eszköz mindenkinek megvan. Léteznek hasznos videó és film tartalmak, a bejegyzés lényege csupán annyi, hogy ha figyelmünk felébred, jelenlétünk erősödik, ezek a dolgok megváltoznak.
Olyannyira, hogy természetes módon merül fel a filmek és sorozatok elengedése. Egyszerűen nem érdekesek többé. Tapasztalatom szerint a gyakorláshoz ( csikung, nei gong, meditáció ) tudom csak kötni ezt a jelenséget, dehát, biztosan létezik másik ok is. Mindenféle ellenállás nélkül tűnik el a gyakorló életéből az igény a film nézésre. A valóság tartalma oly csekély, a hatása pedig annyira kártékony lehet, hogy a gyakorlónak „nem éri meg” többé, hogy az idejét ezzel töltse.
Rengeteg dolog van, ami felé az elme szívesen fordul, most csak 1 területet emeltem ki. Mindent vizsgálat tárgyává kell tenni, kritika nélkül nem érdemes elfogadni, csak mert logikus. Ha nem vagyunk rendben magunkkal, külső szórakoztatásra / figyelem elterelésre lesz az elmének szüksége. Ez szokássá válik idővel. Érdekes jelenség, amikor ez magától megszűnik, többnyire egy hosszú folyamat eredménye. Tehát nem arról van szó, hogy megunjuk a filmeket, sorozatokat, inkább felismerjük a működésüket, és saját működésünket. Elégedettségünk van olyan stabil, hogy nincs szükség hozzáadott külső ingerre. Jól vagyunk, ahogy vagyunk.
Az elterelésnek lehet sok más formája, egyéb függőségek formájában, az alap törvényszerűség mindig ugyan az. A munka mánia is ilyen lehet, miközben sikeres a dolgozó, épül a karrierje, és „jól keres”, saját maga elől a munkába menekül – ez is egy szélsőség, és talán gyakoribb mint gondolnánk.
A kábítószerek ( az alkohol is ) értelmezhetőek ennek mentén, menekülnénk az elől, amik vagyunk és egyfajta kiutat jelent a tudatmódosításnak ez a fajtája. A spirituális útkeresés is alakulhat ilyen irányba. Tehát a végső következtetés, hogy szinte mindegy mivel, de végül eltereljük a figyelmet magunkról, vagy tompítjuk, tovább torzítjuk az elme működését, esetleg elaltatjuk.
Tapasztalatom szerint a csikung, nei gong gyakorlata egy kedvező középút lehet az átalakulás, és tisztábban látás irányába. Megtanulunk jelen lenni, figyelni, kitartani és általában mindig csak lényünk egy aspektusával foglalkozunk. Apránként felismerjük a működéseket, állapotokat – tudatosulnak folyamatok, de legfőképpen állapotok. Azért szabadulunk fel, mert eszközt kapunk a változásra és a figyelem gyakorlására. A figyelmet lehet művelni sokféle képpen és alkat függő, hogy melyik módszer jön be.
Rengeteg anyagot szedtem össze a 2 hónap alatt, videó és írás formában is vanank konkrét témák, amik kidolgozásra várnak. Csak eljön az ideje szép lassan. Igyekszem majd.
2022. 01. 30. Sri Lanka,
Molnár Ádám
